Forrás szerinti osztályozás:
Természetes gyanták: a természetben a növények és állatok váladékából nyert amorf szerves anyagok, például gyanta, borostyán és sellak.
Szintetikus gyanták: Egyszerű szerves vegyületekből kémiai szintézissel vagy bizonyos természetes termékekből kémiai reakciókkal nyert gyantatermékek, például fenolgyanta és polivinil-klorid gyanta.
Osztályozás feldolgozási viselkedés szerint:
Hőre lágyuló gyanták: Többször hevíthetők, megolvaszthatók és formázhatók tulajdonságaik befolyásolása nélkül, mint például a polietilén (PE), polipropilén (PP), polisztirol (PS), polivinil-klorid (PVC) és ABS gyanta.
Hőre keményedő gyanták: Csak egyszer hevíthetők és formázhatók, és nem olvaszthatók meg és nem alakíthatók újra, mint például az epoxigyanta, a fenolgyanta és a telítetlen poliésztergyanta.
Osztályozás szintézisreakció és főlánc összetétel szerint:
Addíciós polimerek: Addíciós polimerizációs reakciókkal nyert polimerek, például polietilén és polisztirol.
Kondenzációs polimerek: Kondenzációs polimerizációs reakciókkal nyert polimerek, például fenolgyanta és poliésztergyanta.
Szén{0}}láncú polimerek: olyan polimerek, amelyek főlánca teljes egészében szénatomokból áll, például polietilén és polisztirol.
Heterolánc polimerek: Olyan polimerek, amelyek főlánca szénből és két vagy több elem atomjaiból áll, például oxigénből, nitrogénből és kénből, például polioximetilénből és poliamidból.
Szerves elempolimerek: Olyan polimerek, amelyek főlánca nem feltétlenül tartalmaz szénatomokat, hanem főleg olyan elemek atomjaiból áll, mint a szilícium, az oxigén, az alumínium és a titán, például a szerves szilícium.
